Aztán bedurvul rendesen ...

Kezdődött ott, hogy ami kinéztem vész esetére lakást, teljesen bebútorozott, 12 percnyire a melóhelytől nagyon nehezen tudtam megtekinteni. Mert az ingatlanos nő nem bécsi volt, ezért csak bizonyos napokon ette ide a fene. De aztán végül talán szerda délben tudtunk találkozni a lakásnál. A lakás kb. jó helyen volt, csak két dolgon evett a fene. Egyrészt 650be került. Hozzáveszem még a rezsit, akkor az nettel együtt már 800. Kajálok még 300-ért, ketten kajálunk 500-ért mert akkor már főzünk, és így már 1300 felett vagyunk. 

Errefelé sokat járunk kajálni, erre van a Kantin - bunker is.

Plusz ugye a cég beszáll egy jelentős összeggel a lakásbérlésbe, de ugyanakkor az ügynöki díj is 1300 euró lenne. Szóval ilyen szívokkal mentem oda a lakáshoz, kettős érzéssel magamban. Aztán felmentem és ott várt az Ivett, tipikus 55 körüli német nő, aki nagyon szépen és pontosan beszélt angolul - és piszok idegesítő módon háromszor is kijavította az igeidőmet, ami nálam már picit a bunkóságot súrolta. A srácok is kijavítanak, meg segítenek, de ne egy üzleti tárgyaláson. Mindegy, megmutatta a lakást, körbejártuk, erre csöngetnek. Aztán dörömbölnek az ajtón. Megy a nő és kérdezi ki az, valami német duma, nem értettem. 

Ennek az aljában van a Kantin

Kinyitja az ajtót, ott áll benne Adolfbácsi, a tipikus begyepesedett német öreg, és habzó szájjal magyaráz a nőnek. Úgy, hogy nem beszéltem németül is megértettem, hogy a a baja, hogy mit keres egy cipő az ajtó előtt. Erre az Ivett, hogy csak megnézem a lakást és öt perc. Erre Adolf megfogta a cipőmet és majdnem bedobta. Hát mondom magamban, te sem leszel már hülyébb. Aztán végül nem dobta csak betette a cipőmet, aztán még jól elanyáztak és a nő becsukta az ajtót.

Kinézetre nem étterem

Aztán rátért a nő a kutyára, mert hogy milyen, felmegy-e az ágyra. Nem a sarokban ül állandóan. Műanyag. Nem értettem mit szarozunk ezen ennyit, mert eleve az volt a kiindulási állapot, hogy rákérdeztem a kutyára és jött a válasz - ezek alapján csak az ügynöktől - hogy bezony a kicsi, tiszta kutya az ne probléma. Aztán úgy tünt probléma. Mondtam a nőnek, hogy akkor én kivenném a lakást, mire ő mondta, hogy holnap beszéljünk, mert vár még másokat is, és aludjak rá egyet. Illetve, hogy van neki egy másik lakása ami privát és akkor ha ez nem jön össze, kiadná azt, de az 700-ba kerül. Már ezen rágtam magam, hogy most akkor nem akarja kiadni a lakást, mert van kutya? A 700 meg sok.

Bizalomgerjesztő folyosó

Hétvégén, pont vasárnap találtam még két másik lakást. Egyik egy lakótelepi panelban volt, a másik meg a WestBahnhof mellett, pont a négyes metróvonalon, ami nekem a legnyerőbb. Beszéltem mindkét userral, és hát egyik sem volt az a nyelvi virtuóz, vagyis jóval szarabb volt az angoljuk, mint nekem. És azt beszéltük meg, hogy a hétvégén - pénteken - hívom őket, illetve találkozunk és megézem a lakást. Igazából az egyik nagyon megtetszett és még olcsóbb is volt, mint ez a 650-es. De ugyanakkor hétfőn, 28-án el kell hagynom a vállalati lakást, vagy meg kellene hosszabbítanom. Csakhogy azt a HR intézi, ami meg ugye hétvégén nincsen. Szóval egyre nőtt a sressz szint is.

Szerdai kikapcsolódás

Ennek ellenére a szerdai póker elején egész jól teljesítettem, jöttek is a lapok, meg a feszes játékkal sikerült kivívnom azt a table-image-t amit a guiban is. Ezért el-el tudtam sütni pár sikeres blöfföt. Mindenesetre jóval több zsetonnal kerültem a döntő asztalhoz, mint a múlt héten. Sajnos itt megfordult a szerencse, 92,73, t2, k3 stb jött tömegével, miközben a vakok ettek és egyre többen mentek allin. Hát azt kell hogy mondjam, igen szánalmas játékot produkáltam az utolsó két órában. Egyszerűen nem volt olyan lap vagy szituáció amire jó szívvel fel tudtam volna tenni a meccset. Végül jött egy AJ amivel nyertem egy allint, aztán egy K9 amit a chipleader adott j7-tel. Majd jött a csodálatos board, ahol nem számoltam ki, mennyi esélye volt a srácnak riveren, de közelít a 6%-hoz: aqt27

Komoly pincerendszer

Sikerült a negyedik hellyel félbuborék lenni: a pénzről még éppen lecsúsztam, de a pontversenyben kaptam 4 pontot. Az összesítettben maximum 5-n lehetnek előttem.

Masszív vasajtókkal

Csütörtökön írt az Ivett, hogy akkor nem adnák oda a lakást, mert hogy kutyám van. Aztán hívtam a balfasz céget, és sikerült velük is beszélnem. Immár ötödször jeleztem feléjük, hogy szeretném megnézni a nyomorék lakásaikat. Igen, hogyne. Megnézzük. Még most is nézem. Persze ez nem javított a hangulatomon. Volt mégegy ígéretes, csak ott a tulaj ugyanabban a házban lakott, ezért a Blöki eltusolása szóba sem jöhetett. Ugyanis mindenki azt mondta nekem, hogy ne mondjam meg, hogy kutyám van. Úgysem ellenőrzi senki. De ez a csaj is visszamondta, amint megtudta, hogy akkor kutyám van.

És az étterem bejárata

 Eddigre már beálltak az estéim az alábbi menetrendre: hazaérve harmadszor is átnézem a feladott hírdetéseket, ha van valami akkor felhívom az illetőt azonnal. Aztán ha átnéztük a dolgokat, beszélek Miával egy másfél órát Skype-on. Aztán álomba vagy félálomba játszom magam a Rome-mal. Néha ezt sikerült hajnal kettőig is eltolni: csak még egy sereget leverek, csak még egy város meghódítok.

Kétféle kaja van: vega és nem vega (néha elrontják és akkor vega és hal)

 Bankszámla nyitás

Világ életemben rüheltem az Erstét, mert drága, szar, szolgáltatást nyújt idióta dolgozókkal, ráadásul nem jön be, az a haver vagy stílus, amit az ügyfeleivel szemben megenged magával. Sajnos az élet kétszer is rákényszerített, hogy náluk nyissak számlát, de igyekszem a másodiktól is megszabadulni, mert ratyi egy társaság. 

A nem vega - eddigi legjobb kaja itt 5,3-ért.

Mivel egyre nagyobb cumi magyar bankszámlát tartani - plusz még ki tudja mit alkot matolcsi - valamint az oda-vissza váltás költségeit is kidobott pénznek tekintem és igyekszem elkerülni, felmerült, hogy bezony kellene még egy bankszámla, lehetőleg osztrák. Nem látom azt sem hátránynak, ha a legnagyobb magyar tolvajtól legalább a pénzünk egy  része biztonságban van külföldön. Tehát megkérdeztem a srácokat, hogy akkor mi a helyzet a bankszámlákkal. A legjobban - teljesen meglepődtem - az Erste bankot ajánlották, mert hogy ingyen van, és jó a szolgáltatás és semmiért nem kell fizetni. Ez ugyanaz a bank elvileg ami odahaza van, amelytől szeretnék megszabadulni. Mivel közel is van a munkahelyhez, valamint a srácok és az Internet is meggyőzött, csütörtökön reggel nyitásra odamentem számlát nyitni, hátha nem kések sokat a melóból.

A kijárat hasonló stílusú

Az automatáknál áldogáltam a nyitásra várva, fel s alá mászkáltak odabent az ügyintézők, és rám is köszönt az egyik - gondolom meglátta bennem a potenciális ügyfelet - majd mikor értésére adtam hogy  nem beszél német, szólt a biztonsági őr srácnak - bár mivel már párszor megfigyeltem a csákót elbizonytalanodtam a biztonsági őr szerepében - hogy beszélgessem velem, mit szeretnék. Miután megmondtam neki, hogy én vagyok az az ÜGYFÉL aki a pénzét szeretné itt tartani, egyből keresett nekem egy angolul beszélő hölgyet. A nő azzal kezdte, hogy kávét vagy ásványvizet kérek-e és elmondta mit nyújtanak szolgáltatásként ingyen és mi kerül pénzbe. Elmondása szerint minden ingyen van, kivéve a pénzfelvét idegen automatából, majd egy év után negyed évente kb. 14 euró számlavezetési díjat számolnak fel minden egyéb változatlansága mellett. Közben járt a keze és szépen csinálta a dolgát. (Eszembe ötlött a 45 perc alatt 3 csoportos megbízásból kettőt hibásan felrögzítő magyar kollégája, és az az eset, mikor 20 percig kávézott és beszélgetett a bankos kisasszony, miközben, én, az ügyfél várt rá az asztalánál... ). Közben, aki arra járt nem csak a nőnek köszönt, hanem nekem is, és nem nézett levegőnek. Az egész számlanyitás nem tartott 15 percbe, és mindenről kaptam angol nyelvű doksit, leírást, a nő elérhetőségét, ha esetleg angol nyelvű segítség kell. A számla két nap alatt kész lesz, kártyát meg majd utána való héten kapok.
Összességében véve teljesen meglepődtem a normális hozzáálláson, stíluson és kiszolgáláson.  A magyar leánybank tanulhatna belőle rendesen.

A számlámat még azon a héten iktattam a HR felé, aki sajnos közölte velem, hogy már késő, a fizum a magyar számlára fog már érkezni.

Kifogynak a lehetőségek

Péntek délelőtt már a befordulás jelei mutatkoztak rajtam. Kb. leszartam a melót is, és csak lakásokat nézegettem. Szerencsére ebből nem volt baj, mert a srácok is tudták mi a szitu, másrészt nem volt még mindig igazi taszkom így a próbaidő kétharmada körül. Ilyen kódfelfedezés volt a taszk.

Irtam is a HR-nek, hogy akkor ez így nem megy, és kérném a lakás meghosszabbítását abból a lóvéból amit adnának. De az a HR-es csaj aki éppen elérhető volt, ő mondta, hogy ne hosszabbítsam meg, mert drága, inkább nézzek rövid távú albérletet és küldött két oldalt is.

Racionalitás és anyagi szempontok alapján mindenképpen az ő ötlete volt a legjobb, csakhogy eddigre már annyira leéltem magamat agyilag, hogy hasonló hullámvölgybe kerültem, mint az első hétvégén,, mikor az egyedüllét ütött meg. Csak ez most valamivel kevésbé volt szarabb.