Az autóváráslás nálunk - az összes többi nagyobb döntéshez hasonlóan - hosszan tartó folyamat. Nagyon sokáig a tervezés fázisában marad, mindenféle konkrétum nélkül, csupán emócionális elemeket tartalmazva, pl. de jól néz ki, milyen szép a színe.
Mit vegyünk?
Fejünkben az autótípusok is állandóan változnak, sokszor az anyagi lehetőségeink függvényében. 2013-ban a Passatok tetszettek nagyon. Tényként kezeltük hogy 2.0-s turbódízel Passzatunk lesz ha egyszer össze tudjuk kaparni rá azt az összeget, amennyiert egy öt éves, 100.000 km alatti autót meg lehet venni.
Ezen a szinten több mint két évet eltöltöttünk, majd valamikor a jövőbe kitolva az autóvásárlást.
Sajnos a Daewoonk, ami mar tíz éve szolgál hűségesen alattunk nagykorú lett. Számtalan kalandja volt, hegyoldalon árokbacsúszástól kezdve, Erdélybe induló, teljes motorhalállal végződő kirándulásig millió emlék - kezdett egyre jobban megöregedni. Nem is annyira a javítas növekvő költsége volt a zavaró - bár azért otthagyni hirtelen az autó értékének a negyedét-felét az autószerelőnél, aztán következő hónapban ismét - nem egy jó érzés.
A probléma az, hogy lassan, apránként feladta a működést, egyre több "kényelmi funkció" vált meg tőle. Aztán jöttek azok az időszakok, amikor már a menetbiztonság volt a kérdés: vajon hazaérünk-e ma. Vagy elfolyik-e valami hazafelé? Szóval akármennyire is sajnáltuk es szerettük, de eljött az idő hogy búcsút mondjunk neki.
Mikor Floridsdorfba költöztünk következő típus ami megtetszett az a Hyundai I40-es volt. Akkoriban tetőzött a Volkswagen dízel botránya, ami egyre jobban elfordított a termékeiktől. Itt a parkban mindig parkolt egy i40-es kombi, amit átnéztünk kívülről, néha bele is néztünk. Kombi létére még nekem is bejött az alakja. A színnel már bajban voltunk, mert elég limitált volt a színvilága.
Egyszer hazafelé előzgettük egymást egy jobbkormányos I40-es kombival ami bordó színű volt. A rendszámból rájöttünk hogy angol, majd a weben megnézve láttuk hogy Ausztriában utálják a színeket: nem divat a piros, Nem is gyártanak. De pl. Magyarországon van ilyen. Viszont az autóimport az egy másik érdekes dolog, de erről majd később. Ami teljesen kilőtte a Hyundait, az volt hogy nem találtam egy idő után már az oldalukon csak dízeles autót. Ekkoriban már több cikk is kijött a dízel autók negatív hatásairól es magas szálló por kibocsátásáról, valamint hogy egyes városokban - pl. Londonban - elkezdték szankcionálni a dízel autókat. Mivel mi autót - es minden mást - gondosan kiválasztunk (mert hülye módon kötődünk a tárgyakhoz, és azokat évekre, évtizedekre tervezzük) nem akartunk esetleg egy 4 év múlva olyan helyzetbe kerülni, hogy szívunk a dízel miatt. És amennyire a pénztárcánk - és a józan ész engedei - próbálunk környezettudatosak is lenni. Így legalább az üzemanyag konkretizálódott.
Aztán jött a Mazda hatos. Szembe az utcán, szépen, hosszan pirosan. Mi meg csak néztünk hogy ez mi volt. Aztán egyre több jött, meg a Mazda hármasok is, és ellepték a környéket. Egy időbe beleszerettünk a Mazdába, csak még nem lehetett ezeket a modeleket használtan vásárolni. Az új alapkiviteles verziója megfelelt az öt éves passat árának, de a csúcsmodel nem volt annyi mint egy új Passat.
Megnéztük a Toyota Priust is, ha mar egyszer környezettudatosság meg geotermizmus. Az árban viszont jóval ütötte a Mazda alapmodelt, és rájöttünk, hogy mivel a kocsit mi hosszútávú utazásokra használjuk, relatíve ritkán vezetünk városban. Így pont az előnye miatt nem érné meg a többlet ár.
Néztük az Opel Insigniát, ami kinézetre megint csak bejött. De az is egy árszinttel fentebbről indult. Tehát az alapfelszereltség megfelelt már egy közepes Mazda felszereltségi szintnek. Szóba jött az Audi A5-s is, de az kb. 50.000-tol indult felfelé, egészen 100.000-ig. Annyi pénz a világon nincs. :)
Volkswagen Passat
Sajnos a Daewoonk, ami mar tíz éve szolgál hűségesen alattunk nagykorú lett. Számtalan kalandja volt, hegyoldalon árokbacsúszástól kezdve, Erdélybe induló, teljes motorhalállal végződő kirándulásig millió emlék - kezdett egyre jobban megöregedni. Nem is annyira a javítas növekvő költsége volt a zavaró - bár azért otthagyni hirtelen az autó értékének a negyedét-felét az autószerelőnél, aztán következő hónapban ismét - nem egy jó érzés.
Daewoo Nubira
A probléma az, hogy lassan, apránként feladta a működést, egyre több "kényelmi funkció" vált meg tőle. Aztán jöttek azok az időszakok, amikor már a menetbiztonság volt a kérdés: vajon hazaérünk-e ma. Vagy elfolyik-e valami hazafelé? Szóval akármennyire is sajnáltuk es szerettük, de eljött az idő hogy búcsút mondjunk neki.
Mikor Floridsdorfba költöztünk következő típus ami megtetszett az a Hyundai I40-es volt. Akkoriban tetőzött a Volkswagen dízel botránya, ami egyre jobban elfordított a termékeiktől. Itt a parkban mindig parkolt egy i40-es kombi, amit átnéztünk kívülről, néha bele is néztünk. Kombi létére még nekem is bejött az alakja. A színnel már bajban voltunk, mert elég limitált volt a színvilága.
Hyundai I40 Kombi
Egyszer hazafelé előzgettük egymást egy jobbkormányos I40-es kombival ami bordó színű volt. A rendszámból rájöttünk hogy angol, majd a weben megnézve láttuk hogy Ausztriában utálják a színeket: nem divat a piros, Nem is gyártanak. De pl. Magyarországon van ilyen. Viszont az autóimport az egy másik érdekes dolog, de erről majd később. Ami teljesen kilőtte a Hyundait, az volt hogy nem találtam egy idő után már az oldalukon csak dízeles autót. Ekkoriban már több cikk is kijött a dízel autók negatív hatásairól es magas szálló por kibocsátásáról, valamint hogy egyes városokban - pl. Londonban - elkezdték szankcionálni a dízel autókat. Mivel mi autót - es minden mást - gondosan kiválasztunk (mert hülye módon kötődünk a tárgyakhoz, és azokat évekre, évtizedekre tervezzük) nem akartunk esetleg egy 4 év múlva olyan helyzetbe kerülni, hogy szívunk a dízel miatt. És amennyire a pénztárcánk - és a józan ész engedei - próbálunk környezettudatosak is lenni. Így legalább az üzemanyag konkretizálódott.
Aztán jött a Mazda hatos. Szembe az utcán, szépen, hosszan pirosan. Mi meg csak néztünk hogy ez mi volt. Aztán egyre több jött, meg a Mazda hármasok is, és ellepték a környéket. Egy időbe beleszerettünk a Mazdába, csak még nem lehetett ezeket a modeleket használtan vásárolni. Az új alapkiviteles verziója megfelelt az öt éves passat árának, de a csúcsmodel nem volt annyi mint egy új Passat.
Mazda 6
Megnéztük a Toyota Priust is, ha mar egyszer környezettudatosság meg geotermizmus. Az árban viszont jóval ütötte a Mazda alapmodelt, és rájöttünk, hogy mivel a kocsit mi hosszútávú utazásokra használjuk, relatíve ritkán vezetünk városban. Így pont az előnye miatt nem érné meg a többlet ár.
Toyota Prius
Néztük az Opel Insigniát, ami kinézetre megint csak bejött. De az is egy árszinttel fentebbről indult. Tehát az alapfelszereltség megfelelt már egy közepes Mazda felszereltségi szintnek. Szóba jött az Audi A5-s is, de az kb. 50.000-tol indult felfelé, egészen 100.000-ig. Annyi pénz a világon nincs. :)
Opel Insignia
Milyen felszeretlségi szint legyen?
Az alapautó és a maximális felszereltségi szint között nagy az eltérés, árban és tudásban is. Ránézésre ugyanúgy néz ki mindegyik, de hogy mi van benne, az ami számít. Persze mindenkinek van elképzelése, mi legyen az autóban. Ami 98-ban luxus volt, manapság már alapfelszereltség. Plusz a technika fejlődése következtében a sok kis kütyü egyre olcsóbb lesz. (Megjegyzem, hogy mostani munkatársam egy audi beszállítónál dolgozott. Ilyen kis kütyüket gyártottak a kocsikhoz 1,3 euró per darab költség áron, amit a cég 9 euróért adott tovább az Audinak. A végösszeget 300 euróval növelte ha kérted a cuccot. Így kell értéket teremteni.)Alapból mi kell egy autóba? Rádió, klíma, csókolom. De vannak azok a dolgok, amelyekről nem is hall az ember, és boldog nélküle. Aztán hall és utána már vele boldog. Ilyen például a tolatókamera, sávtartás, vészfékezés, sötétített üveg, adaptív tempomat vagy akár olyan haszontalan, sokat vitatott dolog mint a tetőablak.Ezen felül csomó - sokszor haszontalan - extrát lehet választani.
Van olyan gyártó, akinél mindent egyesével be lehet konfigolni minden apróságot. A Mazdánál felszereltségi szintek vannak. És a felszereltségi szintekhez különféle megszorítások. Pl. nem tehetsz alap felszereltségbe erős motort, vagy fordítva. Van olyan extra, amely csak bizonyos felszereltségi szint felett érhető el. Általában a jobbak, mint például a tolatókamera vagy tetőablak. De ezen a felszereltségi szinten már ha tetszik ha nem, bőr a belső, nem szövet.
Tehát volt ami mellette szólt (jópofa extrák vagy biztonsági felszerelés), volt ami ellene (bőr belső, hatalmas motor és az ára). Ezért végül úgy döntöttünk, hogy kell a magas felszereltségi szint, hiszen 5-10 évre tervezzük az autót - addigra úgyis kb. elavul minden benne, hiszen fejlődik a technika. Valamint ha megjelennek a használt autó piacon pár év múlva ezek az autók tömegesen, akkor eladni csak a top felszereltséget lehet majd normális áron.
Használt vagy új?
Sokat gondolkoztunk, hogy használt autó vagy új. Használtnál ott van előnyként, hogy olcsóbb, de ugyanakkor a legnagyobb hátrány, hogy nem tudod mit veszel. Elég sok cikk volt mostanában a neten, hogy így meg úgy húztak le embereket lopott kocsival, szakadt kocsival, kinézetre jó, de széthajtott kocsival. Vagy arról, hogy az eredetiségvizsgálat egy vicc, ahol az állam még behajt rajtad egy kis zsebpénzt cserébe a semmiért.
Az új autónál ott van ugye a garancia, de a jóval magasabb ár. Meg a "kihozod a szalonból a kocsit és mar elbuktál 1 millió forintot" mentalitás, amitől én személy szerint a fára mászok.
Mi van, ha veszel a botlban egy kiflit. Kiviszed. El tudod adni annyiért a bolt előtt, mint amennyiért megvetted? Nem, mert aki kiflit akar, az bemegy es vesz egy kiflit.
Ha veszel egy TV-t es kihozod a boltból, el tudod adni azon az áron hogy vetted?
Veszel egy tetszőleges tárgyat amit kihozol a boltból - nem extrém esetben (pl. mikor csak 1 db van belőle vagy Magyarorszagon meg nem kapható es te exportálod oda) - és azonnal nem veszíti el úgy az értéke egy részet, hogy ugyanannyiért el tudd adni valakinek?
Vettünk egy lakást, amit ugyanannyiért nem tudtunk volna egy hét múlva eladni. Ha meg igen, akkor a kereskedő adta volna drágábban lefölözve a hasznot - hiszen ekkor a kereslet valamiért jóval magasabb mint az egyensúlyi ár - ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Veszel egy új autót, szintén nem tudod eladni ugyanannyiért. Mindenki "bukik". Ezért találták fel a bukósisakot (amit volt munkatársam póker közben, allin előtt mindig következetesen fel is vett, ezzel csökkentve a pofáraesés hatását :) ). Ezért nem szabad a bankba bukósisakban bemenni. Mert a bank érdeke, hogy bukjál, hiszen ők abból profitálnak. Ahogy a kereskedők a magasabb árból.
Szóval kihozod az autót és bux. Amúgy mindenképpen bux, mert a kereskedők legalább 50%-kal olcsóbban - ha nem 70%-kal - szerzik be, azt amit te megveszel tőlük teljes áron. Szinte mindenhol. Aztán engednek 20%-t a hasznukból és te meg örülsz mint majom a farkának, hogy de jó üzletet kötöttél.
Cserébe van garanciád, tudod mi van benne, ahogy kollegám mondta, fingmentes - te avathatod fel. Vagy a kutyád. Vagy valamelyik családtagod. Ha valamit elcseszel rajta, azért te kapsz majd agyfaszt és nem lehet másra mutogatni.
Meg mi különben is beszariak vagyunk, hogy esetleg benézzünk valami lopott kocsit aztán sírhatunk a pénzünk után. Tehát ez volt végül az indok (Illetve hogy Mia október óta dolgozik !! :) és mostmár két fizetésből gazdálkodhatunk) ami miatt az új autó mellett döntöttünk..
Vettünk egy lakást, amit ugyanannyiért nem tudtunk volna egy hét múlva eladni. Ha meg igen, akkor a kereskedő adta volna drágábban lefölözve a hasznot - hiszen ekkor a kereslet valamiért jóval magasabb mint az egyensúlyi ár - ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Veszel egy új autót, szintén nem tudod eladni ugyanannyiért. Mindenki "bukik". Ezért találták fel a bukósisakot (amit volt munkatársam póker közben, allin előtt mindig következetesen fel is vett, ezzel csökkentve a pofáraesés hatását :) ). Ezért nem szabad a bankba bukósisakban bemenni. Mert a bank érdeke, hogy bukjál, hiszen ők abból profitálnak. Ahogy a kereskedők a magasabb árból.
Szóval kihozod az autót és bux. Amúgy mindenképpen bux, mert a kereskedők legalább 50%-kal olcsóbban - ha nem 70%-kal - szerzik be, azt amit te megveszel tőlük teljes áron. Szinte mindenhol. Aztán engednek 20%-t a hasznukból és te meg örülsz mint majom a farkának, hogy de jó üzletet kötöttél.
Cserébe van garanciád, tudod mi van benne, ahogy kollegám mondta, fingmentes - te avathatod fel. Vagy a kutyád. Vagy valamelyik családtagod. Ha valamit elcseszel rajta, azért te kapsz majd agyfaszt és nem lehet másra mutogatni.
Meg mi különben is beszariak vagyunk, hogy esetleg benézzünk valami lopott kocsit aztán sírhatunk a pénzünk után. Tehát ez volt végül az indok (Illetve hogy Mia október óta dolgozik !! :) és mostmár két fizetésből gazdálkodhatunk) ami miatt az új autó mellett döntöttünk..
Lízing, te mi vagy?
Készpénzben maximum egy öt éves autót tudtunk volna venni, tehát mindenképpen körbe kellett nézni más megoldások után. Ami feltünt, hogy itt szinte mindenki lízingel autót - legalábbis az ismerősök közül - és senkinek nincsen autóhitele. A banknak is van külön lizing részlege, ahol még ingyenes katalógust is küldtek, hogy csorgathassuk a nyálunkat az autók és áraik láttán. Az pl. gyorsan lejött, hogy új audi, bmw, jobbfajta az kb. ott kezdődik, ahol a lehetőségeink véget érnek, vagy már nem szívesen költenénk egy "fapados" autóra. A teljesen felszerelt verziójuk akár a duplájukba is kerülhetnek, ami már bőven a rászánt összeg felett van.
Tehát egy autókategóriával lentebb kellett nézni.
Ekkor kezdtünk el lízing után nézelődni. Nem volt világos, hogy mire jó, miben tér el a hiteltől, lehet-e egyáltalán külföldre menni a kocsival lízing esetén.
De szerencsére a fészbukon találtam pár embert és gyorsan tisztába tettük a lizing mibenlétét. Tipikus lízing forgatókönyv: Befizetsz egy összeget (általában maximalizálva van, hogy hány százaléka lehet a teljes értéknek, pl. 30%), utána havonta fizetsz egy kisebb összeget, mint autóhitelnél (és természetesen itt is van kötelező kaszkó az autóra) a lizing lejárta után maradványértéken megveszed a lízingelt tárgyat (ezt hívják nyílt végű lizingnek).
Tehát a lizing és a kölcsön között az alapvető különbség, hogy a lizingnél nem történik tulajdonszerzés, csupán a használati jogért fizetsz. Amikor kölcsönt veszel fel, akkor általában tulajdonszerzés követi a kölcsönt, fedezetül a megszerzett tulajdon szolgál. A kölcsönt kb mindenki ismeri, főleg ha autóvásárlásra veszik fel. Lizingnél amit kifizetsz havonta az a kölcsönautó amortizációja és a kölcsönadó haszna. Előnyei közé sorolnám, hogy bármikor ki tudsz belőle lépni - ami egy hitel esetében nem ilyen egyszerű - és elszámolni az addigi amortizációt/bérleti díjat a kölcsönadóval. Gazdasági előnye még, hogy mivel a kölcsönadó tulajdona a tárgy, és nem a lizingelőé, ezért kisebb számukra a kockázat, vagyis elméletben kevesebb kamatot számolnak fel. Hátránya a lízingcsapda lehet, hiszen mivel bármikor visszaadhatod az autót, és kérhetsz másikat, így a szerződés soha nem ér véget, soha nem lesz tulajdonszerzés. Ez a magyar mentalitással totál ellentétes, és ez az abszolút bukta. Viszont ha cégként lízingelsz, a lízingdíjat le tudod írni az adódból. Magánszemélynél ez nem járható út.
Ekkor kezdtünk el lízing után nézelődni. Nem volt világos, hogy mire jó, miben tér el a hiteltől, lehet-e egyáltalán külföldre menni a kocsival lízing esetén.
De szerencsére a fészbukon találtam pár embert és gyorsan tisztába tettük a lizing mibenlétét. Tipikus lízing forgatókönyv: Befizetsz egy összeget (általában maximalizálva van, hogy hány százaléka lehet a teljes értéknek, pl. 30%), utána havonta fizetsz egy kisebb összeget, mint autóhitelnél (és természetesen itt is van kötelező kaszkó az autóra) a lizing lejárta után maradványértéken megveszed a lízingelt tárgyat (ezt hívják nyílt végű lizingnek).
Tehát a lizing és a kölcsön között az alapvető különbség, hogy a lizingnél nem történik tulajdonszerzés, csupán a használati jogért fizetsz. Amikor kölcsönt veszel fel, akkor általában tulajdonszerzés követi a kölcsönt, fedezetül a megszerzett tulajdon szolgál. A kölcsönt kb mindenki ismeri, főleg ha autóvásárlásra veszik fel. Lizingnél amit kifizetsz havonta az a kölcsönautó amortizációja és a kölcsönadó haszna. Előnyei közé sorolnám, hogy bármikor ki tudsz belőle lépni - ami egy hitel esetében nem ilyen egyszerű - és elszámolni az addigi amortizációt/bérleti díjat a kölcsönadóval. Gazdasági előnye még, hogy mivel a kölcsönadó tulajdona a tárgy, és nem a lizingelőé, ezért kisebb számukra a kockázat, vagyis elméletben kevesebb kamatot számolnak fel. Hátránya a lízingcsapda lehet, hiszen mivel bármikor visszaadhatod az autót, és kérhetsz másikat, így a szerződés soha nem ér véget, soha nem lesz tulajdonszerzés. Ez a magyar mentalitással totál ellentétes, és ez az abszolút bukta. Viszont ha cégként lízingelsz, a lízingdíjat le tudod írni az adódból. Magánszemélynél ez nem járható út.
A költségek
Az egész a biztosítással kezdődött, ugyanis amit itt befizetnek az emberek havi biztosításra, abból kijön otthon az éves. Hiába vezetek 10 éve - két kisebb - egy önhibás - balesettel, sajnos a biztosítók számára én láthatatlan vagyok, ugyanis soha nem volt a nevemen autó. Tehát irány a legmagasabb kategória a 9-es. Az elsö hely ahol próbálkoztam az autó lizinggel kiszámított egy másfélszer akkora biztosítási összeget, mint amibe maga az autólízing került volna. Ez már bőven a bevállalható összeg felett mozgott. Aztán szétnéztem a facebookon, hogy tud-e valaki segíteni kevesebb biztosítási dijat elérni.
Több megkeresést is kaptam, de valahogy pont azt hiányoltam bennük, amit a legjobban kerestem: tényeket. Nem kell a rizsa meg a vetítés. Kezdje azzal, hogy mit kínál. És nem akarom felvenni facebookon, sőt, kávézni sem akarok vele a város másik végén látatlanban, hogy aztán fél óra szócséplés után mondjuk egymásnak egy nemet. Aztán megtalált Péter, aki egy magyar srác, vizilabda edző, és mellesleg biztosítással foglalkozik. Rögtön a lényegre tért es 9-es helyett 0-ás kategóriát ajánlott - pár feltétel mellett. Végül az ő segítségével sikerült a biztosítási összeget az elso ajánlat 40%-ára letornázni, ami Magyarországon még mindig horribilis összeg, ha arról beszélünk hogy havi autóbiztosítás. De itt, full kaszkóval, ekkora autóra már jó vételnek számít. A lízingajánlatot is sikerült többször átbeszélni és úgy alakítani hogy az első ajánlatnak a kétharmada legyen csupán. Így a biztosítás és a lízing díj egész elfogadhatónak tünt, az eredeti keret felső határánál maradt.
Több megkeresést is kaptam, de valahogy pont azt hiányoltam bennük, amit a legjobban kerestem: tényeket. Nem kell a rizsa meg a vetítés. Kezdje azzal, hogy mit kínál. És nem akarom felvenni facebookon, sőt, kávézni sem akarok vele a város másik végén látatlanban, hogy aztán fél óra szócséplés után mondjuk egymásnak egy nemet. Aztán megtalált Péter, aki egy magyar srác, vizilabda edző, és mellesleg biztosítással foglalkozik. Rögtön a lényegre tért es 9-es helyett 0-ás kategóriát ajánlott - pár feltétel mellett. Végül az ő segítségével sikerült a biztosítási összeget az elso ajánlat 40%-ára letornázni, ami Magyarországon még mindig horribilis összeg, ha arról beszélünk hogy havi autóbiztosítás. De itt, full kaszkóval, ekkora autóra már jó vételnek számít. A lízingajánlatot is sikerült többször átbeszélni és úgy alakítani hogy az első ajánlatnak a kétharmada legyen csupán. Így a biztosítás és a lízing díj egész elfogadhatónak tünt, az eredeti keret felső határánál maradt.
Megvan az autó... nincs meg az autó
Még ősszel - amikor még nem volt kiforrva, hogy pontosan milyen autót veszünk - betettem a willhabenen egy kereső agentet Mazda hatosra. Mar akkor feltünt egy kocsi, ami 2016-os volt, októberi, csúcsfelszeréltségű, piros, brutál nagy motorral felszerelt, 3000 km-es, 20% engedménnyel, ami jónak tünt, de meg nem volt meg a rávaló. Meg ugye nem volt kiforrva hogy mi legyen. Aztán ahogy kiforrtak a részletek - és tudtam a keresést szűkiteni - ez az egy autó maradt fent a rostán.
Miután jól megrágtuk az autót - valójában ez volt az, ami beinditotta az egész folyamatot - úgy döntöttünk kell. Addigra már 3-4 ajánlatot kértünk a lízingre és a biztosításra, és kijött az, amit fentebb már említettem. Csütörtök este 9-kor eldöntöttük: akkor legyen ez a kocsi. Szóltunk Péternek, írtunk a kereskedőnek és izgatottan feküdtünk le. Másnap jött a pofára esés: írt a kereskedés, hogy tegnap eladták a kocsit.
Na padló. Gyorsan nézelődtem,hogy van-e valami, de csak kisebb felszereltségűt találtunk, meg más színűt, meg kombit (Így is nehéz volt megegyezni a limuzinban, de végül ragaszkodtam hozzá, mert szebb alakja van mint a kombinak.) de ilyet meg egyet nem. Két napig néztem a netet, de nem találtam megfelelő kocsit. Aztán németeknél kezdtem el nézelődni. Egyből találtam hármat: egyiket a Dán határnál északon, másikat a Holland határnal, a harmadikat meg Berlin környékén. Mindegyik nagyon szép volt, elég kevés km-rel. Péter utána járt a dolgoknak, hogy lehetne exportálni a kocsikat. Végül a Holland határ mellettit választottuk, mert abban volt a legkevesebb km - 3 - és a legolcsóbb Áfa nélkül. Ugyanis az autóimportnál nem fizetsz az exportaló országban Áfát, hanem az importálóban fizeted meg azt, a NOVA-val (ami itt az importvám) együtt. Így a kocsi kb. 2000 euróval jött ki többe, mint amibe az eredetileg kinézett került. De mivel 3000 km-rel kevesebb van benne, ezért legyen. Aztán jött a bökkenő. A cég ugyan benne van az export-lízing kombóban, de felszámol érte 750 eurót, mint kezelési költséget, plusz ki kell mennem a kocsiért és nekem kell behozni. Ez ugy 1000 km-re levetítve, szállással együtt másik 750 euró, plusz a két nap (illetve egy ismerelten autóval levezetni egyből 1000 km-t sem egyszerű). Valamint a kocsi addigra ki lesz fizetve. Tehát ha valami gáz van vele -ami ugye új autónál talán nem jellemző, de ha mégis.. - akkor már meg van véve, késő bánat. Te vennél valamit sok pénzért, amit előtte meg sem nézel? Így hiába tünt jó vételnek beállt a B tervnek ez a lehetőség, elrakva kb. Április végére, amikor már szorít az idő. A kisebb felszereltségű, vagy gyengébb példányok lettek a C terv.
Na padló. Gyorsan nézelődtem,hogy van-e valami, de csak kisebb felszereltségűt találtunk, meg más színűt, meg kombit (Így is nehéz volt megegyezni a limuzinban, de végül ragaszkodtam hozzá, mert szebb alakja van mint a kombinak.) de ilyet meg egyet nem. Két napig néztem a netet, de nem találtam megfelelő kocsit. Aztán németeknél kezdtem el nézelődni. Egyből találtam hármat: egyiket a Dán határnál északon, másikat a Holland határnal, a harmadikat meg Berlin környékén. Mindegyik nagyon szép volt, elég kevés km-rel. Péter utána járt a dolgoknak, hogy lehetne exportálni a kocsikat. Végül a Holland határ mellettit választottuk, mert abban volt a legkevesebb km - 3 - és a legolcsóbb Áfa nélkül. Ugyanis az autóimportnál nem fizetsz az exportaló országban Áfát, hanem az importálóban fizeted meg azt, a NOVA-val (ami itt az importvám) együtt. Így a kocsi kb. 2000 euróval jött ki többe, mint amibe az eredetileg kinézett került. De mivel 3000 km-rel kevesebb van benne, ezért legyen. Aztán jött a bökkenő. A cég ugyan benne van az export-lízing kombóban, de felszámol érte 750 eurót, mint kezelési költséget, plusz ki kell mennem a kocsiért és nekem kell behozni. Ez ugy 1000 km-re levetítve, szállással együtt másik 750 euró, plusz a két nap (illetve egy ismerelten autóval levezetni egyből 1000 km-t sem egyszerű). Valamint a kocsi addigra ki lesz fizetve. Tehát ha valami gáz van vele -ami ugye új autónál talán nem jellemző, de ha mégis.. - akkor már meg van véve, késő bánat. Te vennél valamit sok pénzért, amit előtte meg sem nézel? Így hiába tünt jó vételnek beállt a B tervnek ez a lehetőség, elrakva kb. Április végére, amikor már szorít az idő. A kisebb felszereltségű, vagy gyengébb példányok lettek a C terv.
Spammelni jó és hasznos
Tehát ott álltam megint A terv nélkül. Nem is tudom, hogy jött az ötlet, hogy irjak a kereskedőknek közvetlenül, hátha van valami eladó teszt vagy szalonautójuk pár futott km-rel, lényegesen olcsóbban. Talán munkatárs mondta, hogy nézzem meg a Mazda oldalán, van-e valami használt jarműjük eladó.
Igy a Mazda oldalról kiindulva találtam egy oldalt, ahol az összes osztrák Mazda kereskedő fel van tüntetve, megyenkénti bontásban. Fogalmaztan egy formalevelet, amiben leírtam hogy pontosan milyen autot keresek, és hogy mennyire olcsón :) Ezt németül - de mellékeltem angolul is az eredetit, hiszen a németem nagy része a Google tudásán alapul. Aztan huss, kiküldtem a delikvenseknek. Ez eleg idegölő munka, hiszen kb. ilyen 200 darab levelekről beszelunk. Bécsben volt mondjuk 10, Niederösterreichban 40, Burgenlandban 5, Oberösterreichban 50-60 stb kereskedő van. Ezért esténként szépen rászántam 1-1 órát es végigspameltem minden szóbajöhető címet. Elég monoton munka volt: címet kimásol, címet bevág, tárgyat kimásol, tárgyat bevág, szöveg kimásol, szöveg bevág. Levél elküld, lépünk a következő címzettre. Persze van aki többször is megkapta a visszautasíthatatlan ajánlatot, mert több megyében is volt kereskedése. Ilyen monoton munkában az ember nem jegyzi meg a címeket.
Aztán másnaptól kezdtek beesni a válaszok. Úgy általánosságban az volt a jellemző, hogy kb. a megkeresett emberek harmada válaszolt a levelemre. Ennek a fele kb. 1 sorban, hogy nincsen ilyen autójuk. Aztan volt pár - igazi kereskedő - aki mondta, hogy bár ilyen autójuk nincsen, de van helyette ilyen meg ilyen és nagyon baráti áron tudjak adni. Tényleg jó ajánlatok voltak 4-6000 eurós engedményekkel. Csak nem az, amit szerettük volna. Volt egy, aki eléggé bő lére eresztve leírta, hogy reménytelen ilyet találnom mert nagyon specifikus a kérés. Nem tudtam eldönteni hogy most kiosztott vagy sem. Voltak sokan, hogy hívjam fel őket - ezt nem tettem, hiszen azért irtam levelet, pontos részletekkel, hogy elkerüljük a felesleges telefonálgatást, es időhúzást. Volt két igéretes jelentkező. Egyik azt mondta, hogy van neki ilyen autója, Bécs mellett, napfénytetővel, és jó áron tudja adni - túl szép volt hogy igaz legyen - míg a másik azt irta, hogy nincsen neki ilyen kocsija, de ha ráerek, beszerzi. Mindenesetre irtunk az illetőnek, hogy érdekelne a dolog, ha lizingelhető és konkrétan mit tud ajánlani. Egész jó árat ajánlott, meg hogy menjünk ki es nézzük meg a kocsit - ami 2017-es model es 2 hete lett forgalomba helyezve 4km-es óraállással. Mivel a lízingtől is egész jó ajánlatot kaptam, ezért eldöntöttük, hogy meglátogatjuk őket egyik munkanap délutánján. Az örömbe csak egy pici üröm vegyült, ugyanis nézegetve a weboldalukat találtam egy ugyanolyan Mazdát, mint amit kinéztünk, csak szürkében, viszont 1200 euroval olcsóbban, valamint a kocsinak nyári gumijai vannak, es itt április 15-ig kotelező a téligumi.
Aztán másnaptól kezdtek beesni a válaszok. Úgy általánosságban az volt a jellemző, hogy kb. a megkeresett emberek harmada válaszolt a levelemre. Ennek a fele kb. 1 sorban, hogy nincsen ilyen autójuk. Aztan volt pár - igazi kereskedő - aki mondta, hogy bár ilyen autójuk nincsen, de van helyette ilyen meg ilyen és nagyon baráti áron tudjak adni. Tényleg jó ajánlatok voltak 4-6000 eurós engedményekkel. Csak nem az, amit szerettük volna. Volt egy, aki eléggé bő lére eresztve leírta, hogy reménytelen ilyet találnom mert nagyon specifikus a kérés. Nem tudtam eldönteni hogy most kiosztott vagy sem. Voltak sokan, hogy hívjam fel őket - ezt nem tettem, hiszen azért irtam levelet, pontos részletekkel, hogy elkerüljük a felesleges telefonálgatást, es időhúzást. Volt két igéretes jelentkező. Egyik azt mondta, hogy van neki ilyen autója, Bécs mellett, napfénytetővel, és jó áron tudja adni - túl szép volt hogy igaz legyen - míg a másik azt irta, hogy nincsen neki ilyen kocsija, de ha ráerek, beszerzi. Mindenesetre irtunk az illetőnek, hogy érdekelne a dolog, ha lizingelhető és konkrétan mit tud ajánlani. Egész jó árat ajánlott, meg hogy menjünk ki es nézzük meg a kocsit - ami 2017-es model es 2 hete lett forgalomba helyezve 4km-es óraállással. Mivel a lízingtől is egész jó ajánlatot kaptam, ezért eldöntöttük, hogy meglátogatjuk őket egyik munkanap délutánján. Az örömbe csak egy pici üröm vegyült, ugyanis nézegetve a weboldalukat találtam egy ugyanolyan Mazdát, mint amit kinéztünk, csak szürkében, viszont 1200 euroval olcsóbban, valamint a kocsinak nyári gumijai vannak, es itt április 15-ig kotelező a téligumi.
Unexpected shopping
Ahogy az SCS szlogen mondja, bár ez nem volt annyira váratlan. Igazából már itthon is beszéltük, hogy ez megint a sors keze: úgy jött szembe ez az autó, mint annak idején a lakásunk. Valahogy így is fogtuk fel, mikor az elsőt elvitték, hogy valami oka van. Ez az ok biztosan a napfénytető volt. Ez volt az első extra, amit szerettem volna az autóra. De az elsőn nem volt, aztán meg itt szembejött. Tehát odamentünk, ahol a kereskedő fogadott. Kicsit törte az angolt, mi meg nagyon a németet. Megmutatta a kocsit, bekültem, Ráadta a gyújtást és olyan volt mint a Millenium Falcon pilótafülkéje: mindenhol világított valami kis lámpa, mindenhol volt valami kis kapcsoló. Párat végigbeszéltünk, de igazából nem sokat tudtunk kérdezni, mert már előtte átküldte az extrák listáját, így le tudtuk fordítani németről angolra. Aztán kiderült, hogy kb. 20% engedményt tud adni a listaárból, amivel ugyanannyira jött ki, mint az első autó - csak ugye ez 2017-es model és csak 4 km van benne.
Rákérdeztem arra is, hogy miért van ekkora árkülönbség a két kocsi között, amire az volt a válasz, ez az autó valamivel fiatalabb, illetve azt olcsóbban kapták a Mazda Austriától, ezért olcsóbban adják.
Kicsit félreálltunk, megbeszéltük egymás között aztán úgy döntöttük kell a kocsi. Persze az automata váltóval majd bajban leszek. Ezt követően leültük és megkötöttük az üzletet. Az engedménynek egy feltétele volt: az autót nem vihetjük el egyből, hanem ott kell hagynunk egy hónapra, hogy "öregítsük", mert két hetes autóra nem tudnak ekkora kedvezményt adni, amivel a Mazda Austria felé el kell számolni. Azonban ők nem ültethetnek bele senkit, nem mutathatják be az autót másnak és felkészítik az útra, átnézik a szervízben.
Következő lépés mindenféle lopásgátló rendszer beszerelése lesz, miután megkaptuk a kocsit. Aztán lehet neki csapatni ahogy belefér. Ideje lesz végre az Alpokban tekeregni egyet, úszni a hegyi tavakban, vagy csak eljutni olyan helyekre, ahová a Daewooval - és magyar rendszámmál, ausztriai lakcímmel - nem mertünk nekivágni.
Rákérdeztem arra is, hogy miért van ekkora árkülönbség a két kocsi között, amire az volt a válasz, ez az autó valamivel fiatalabb, illetve azt olcsóbban kapták a Mazda Austriától, ezért olcsóbban adják.
Kicsit félreálltunk, megbeszéltük egymás között aztán úgy döntöttük kell a kocsi. Persze az automata váltóval majd bajban leszek. Ezt követően leültük és megkötöttük az üzletet. Az engedménynek egy feltétele volt: az autót nem vihetjük el egyből, hanem ott kell hagynunk egy hónapra, hogy "öregítsük", mert két hetes autóra nem tudnak ekkora kedvezményt adni, amivel a Mazda Austria felé el kell számolni. Azonban ők nem ültethetnek bele senkit, nem mutathatják be az autót másnak és felkészítik az útra, átnézik a szervízben.
A kivalasztott
Ajánlottak téligumit is, de az osztrák árak messze a magyar felett vannak. Itt a 17 colos kerék kerül annyiba mint otthon a 19 colos. Úgy döntöttünk, hogy majd inkább ősszel veszük készletet és április 15-ig nem hatjuk csak jó időben.
Következő lépés mindenféle lopásgátló rendszer beszerelése lesz, miután megkaptuk a kocsit. Aztán lehet neki csapatni ahogy belefér. Ideje lesz végre az Alpokban tekeregni egyet, úszni a hegyi tavakban, vagy csak eljutni olyan helyekre, ahová a Daewooval - és magyar rendszámmál, ausztriai lakcímmel - nem mertünk nekivágni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése