Harmadik karácsonyi vásár - Budapest

A bécsi vásárok után elhatároztuk, hogy elmegyünk a budapestibe is, és összehasonlítjuk az élményeket.

A vásárra szombati napon került sor, ami tömeg szempontjából talán nem volt a legjobb választás, de a másik két vásárban is hétvégén voltunk. 

Bementünk tömegközlekedéssel a Vörösmarty térig, így egyből a sűrűjébe kerültünk a forgatagnak. A legelső stand amit megtaláltunk, az, amit két éve nem sikerült, az eperbor árus. Lehetett az eperből forralt és normál bort inni. Először kicsit lehidaltunk az áraktól, de aztán átszámítva euróba láttuk, hogy a bécsi árakhoz képest kevesebbe kerül minden. Az eperbor nagyon príma volt, utána nem is voltunk hajlandóak másfajta italt megkóstolni. Ez volt a legjobb karácsonyi ital az idén.

 Vettünk forralt eperbort meg egy üveggel az édesből ajándékként magunknak, majd körbejártuk a standokat. Megnéztük a kajákat, és voltak nagyon jó dolgok is. Eredeti terv az volt, hogy átmegyünk a bazilikához és ott eszünk majd valamit, de nagyon jól nézett ki az egyik árusnál a "malac cipóban" elnevezésű kreálmány, ezért bevállaltunk egyet. Az étel, ami kivágta a biztosítékot az árával, az egész sertés csülök, amelyet 5000 Ft-ért kínáltak, szerintem jócskán túlárazva.

A téren sajnos nagyon rosszul voltak felállítva a bódék. A sorok között alig lehetett haladni, nagyon sok ember volt, de ugyanakkor a hely túl szűkös volt ennyi árusnak. Központi hangosítás nem volt, néha játszottak valamilyen zenét az egyik sarokban.

Miután átsétáltunk a bazilikához, egy sokkal jobban szervezett karácsonyi vásárba botlottunk. A bódék között lehetett sétálni, bár itt is sokan voltak, de szellősebb volt a hely. A tavalyelőtti műjégpálya szintén fel votl állítva. Volt hangosítás és a bazilikára fényjátékot vetítettek félóránként. Volt melegedő is, csak az egész részre rányomta a bélyegét az, hogy egy elektronikai cég szponzorálta a vásárt. Körbenéztünk, majd ettünk egy kolbice-t és zsidó sütit és így mentünk végül haza. 

A kolbice tekercselt tésztában - ami ropogósra van sütve - osztrák kolbászkák több ízben, különböző mártásokkal vagy pirított hagymával.

A zsidó süti - a flódni - ízre 95 %-ban a zserbóra emlékeztet.

Fogyasztásunk:

10 dl forralt eperbor
1 cipóban malac
1 kolbice
1 zsidó flódni

 Végül, hogy a bloghoz is legyen köze ennek a bejegyzésnek, egy kis szubjektív összehasonlítás a karácsonyi vásárokról nagyvonalakban

Amiért rosszabb volt a budapesti a bécsinél:

• Budapesti vásár nagyon nagy negatívuma, hogy minden italt papírpohárban szolgáltak fel és nem volt hivatalos karácsonyi bögre, mint pl. 2011-ben. A szervezők szégyelhetik magukat! Bécsben a kastélynál és a városházánál is saját bögrében kapni az italokat.
• A Vörösmarty téren, amely központi helye a vásárnak túl sok pavilont állítottak fel túl szűken, lehetetlen volt megnézni az árukat, vagy normálisan, borral a kézben sétálni.
• A hangosítás és a zene teljesen hiányzott, pedig a hangulat nagy részben a zenén is múlik (Vörösmarty tér)
• Wc-kben nem volt wc papír, és majdnem vaksötét volt az illemhelyek környékén
• A díszítés és a világítás szép ugyan, de kevésbé profi és nagyvonalú, mint a bécsi vásárban. Inkább csak a vásár közvetlen közelére korlátozódott, távolabb inkább csak az üzletek és hotelek tettek ki magukért.
• Egy magáncég sokkal jobban szervezett vásárt nyújt, mint a csupán fővárosi szervezésű.
• Hihetetlenül megerősödött a forint az euróval szemben - igaz, csak a vásárban (szánalmas).

Amiért jobb volt a budapesti a bécsinél:

• Komolyabb, talán csak magyarosabb ételek, bővebb választék, érdekes ételmegoldások
• Árban az összfogyasztásunk fele volt a Rathausnál lévő, 2/3-a a kastélynál lévő bécsi vásárnak.
• Közel van, nem rakódik rá az utazás időtartama és költsége
• Voltak olyan termékek, árucsoportok, amelyeket Bécsben egyáltalán nem lehetett kapni
• Ingyen volt a WC
• Itt ittuk a legjobb bort
• A fényjáték és a műjégpálya nagyon jó ötlet és sokat dob a hangulaton.