Bwin.Party

Az évzáró buli a már említett helyi lokálban, a Természettudományi Múzeumban kapott helyet. Eredetileg arra számítottunk, hogy valamilyen rendezvényterem lesz kibérelve és oda leszünk betömörülve. Mint kiderült a földszint, első emeleti galéria, második emeleti galéria és az innen nyíló jobb szárny volt az, ahol a cég az évet búcsúztatta.

A parti hatkor vette kezdetét az épület előtti karácsonyi vásárban, ahol ingyen lehetett puncsozni megfelelő bwines jegyek felmutatásával. Sajnos erről lekéstem, és mire odaértem negyed nyolc felé az emberek elkezdtek beözönleni az épületbe. Ahogy körbenéztem, felfedeztem pár ismerős arcot, illetve azt, hogy nem vagyok alkalomhoz alulöltözve.

Az első 40 percet a földszinten lévő csarnokban töltöttük, ahol megismerkedhettünk az éjszaka fontos szereplőivel, a pincérekkel. Folyamatosan a vendégek között mászkáltak és különféle italokkal kínálgattak bennünket. Sört, pezsgőt és almalevet ittam, ezen kívül bort és üdítőket szolgáltak fel. Ezek az este egésze folyamán ingyenesen és korlátlanul álltak a vendégek rendelkezésére.

A bejáratnál kaptunk két zsetont, egy tízezrest - amit a bárban koktélra vagy töményre lehetett váltani - illetve egy ötcenteset, amit az egyik pókerasztalnál lottó jellegű játékban lehetett kockáztatni. Ebből öt darab szintén egy koktélt ért.

A kezdeti unalmat oldva felfedeztem az első emeleti galériát valamint a nyitva lévő termet. Sajnos a T-rexes rész és az őskorszak zárva volt, oda nem tudtam bejutni. Az első emeleten a wc-k felé menet jégkorszakos kiállítás kapott helyet. A képek nem adják vissza a méreteket, de nagyon komoly volt pl. egy óriásszarvas csontváza, vagy egy óriástatu páncélja mellett állni.

Néhány használati eszköz, szerelmi fészek, pár állat itt maradt a jégkorszakból. Az este folyamán érdeklődve figyelték az egyre inkább higanymozgású kétlábúak zarándokútját a porcelántündéreket rejtő helységek felé.

Miután a társaság nagyjából összejött, meg lettünk kérve, hogy fáradjunk fel az emeleten lévő fogadó helységbe, ahol hasonlóan tartalmas - ivás és beszélgetés - programokat lehetett folytatni, mint előtte. Majd a cégvezető mondott egy pár szavas beszédet, szerencsére tényleg nem cifrázta, aztán önkiszolgáló kajálás következett.

Összefutottam Andrással és vele betársultunk egy asztalhoz kajálni. András jó arc, mindig néha veszít pókerben, szét van csúszva néha, de bírom a dumáját. Ha fiatalabb koromban találkozunk, még barátok is lehettünk volna. Mivel nem volt kedvem a munkatársaimmal versenyt inni, ezért főként vele és később Aladárral lógtunk, pókereztünk. Persze azért a többiekkel is elég időt töltöttem, meg jelentéktelen dolgokról dumálgattunk, ahogy az ilyen eseményeken lenni szokott. Kameron is meglepően sokáig maradt, pedig ő nem egy parti arc és már napokkal előtte szenvedett, hogy  nem akar jönni, mert majd szarul érzi magát. Aztán végül Viktoriával, a francia csajjal boldogították egymást.

A buli dresskódra az volt mondva, hogy akkor Mollin Rouge stílusba kell felöltözni. Ez egyeseknél a sötét hónaljú munkában megizzadt inget, van akinél a szakadt póló és melegítő kombót merítette ki. Azonban a csajok közül páran nagyon kitettek magukért, és néha irreálisnak tűnt az illető, miközben a rajta lévő ruhában és csizmában egy rakás kitömött madár társaságában telefonál. Ha lett volna ruhaverseny három első díjat ki tudtam volna osztani.

Legnagyobb meglepetés számomra Melissa volt, aki a lehető legzárkózottabb csaj akit a Bwinnél megismertem, mégis olyan ribancszerkóban állított be, hogy az állam leesett. A pasik öltözékéről - pár említett extrém példától eltekintve - nem tudok nyilatkozni.

Megnéztem a pókerasztalokat is. Az egyiknél hivatásos osztó volt, és már majdnem beültem, mikor két 18 évesnek kinéző szakadtpólós német fejű csákó érkezett és elkezdtek az addigi szolíd (10-20 eurós) játék után durvulni 50 eurókkal és 10 eurós preflop raisekkel. Később ez az asztal átalakult a gazdag asztallá, ahol a managerek pár száz eurókat tologattak befelé allinek alkalmával. Ide nem volt bátorságom az általam pókerre szánt 25 euróval "sziasztok-allin-sziasztok" stílusban beülni. Inkább a másik asztalt választottuk.

A másik asztal jól indult, de aztán sokkal szarabb lett mint az első. Elsőre az tűnt fel, hogy akik leültek játszani - András és Aladár kivételével nem tudnak játszani. Az alapvető szabályokkal sincsenek tisztában. Pénzük az van - igazi aranyhalas medence. Csakhogy a szabotázs onnan érkezett, ahonnan senki nem számított rá, az osztó felől. Egyrészt nem volt hivatásos osztó, másrészt vagy be volt már állva, vagy valami drogot használt, de teljesen tönkrevágta a játékot. kb. 12 leosztást tudott osztani egy óra alatt, miközben folyton megszakította a leosztásokat ki és befizetésekkel, tévedett azzal kapcsolatban, hogy kinek mit kell betenni, mi a fő és a mellékkassza, mi az erősebb, az egy vagy a kétpár... Szenvedés volt a javából. Ráadásul nem engedett cashoutolni csak egész tízenként. Aladár és András megunta, toltak egy allint és otthagyták az asztalt, én még szenvedtem egy negyed órát, mire be tudtam tolni az allint és a dobás után volt elég pénzem kiszállni.

A pókertől ezek után elment a kedvem, lementem megkeresni a többieket. Miután még két koktélzsetonom és három öt centesem maradt - miután megittam a kókusz álom nevű koktélt - azon gondolkoztam, hogy eliszom ezeket is. De végül odaadtam a munkatársaknak, akik már be voltak rúgva jól érezték magukat, ezzel nagy sikert arattam, ahogy az ingyenpiával ilyen esetekben lehet. Kiderült, hogy teljesen rá vannak állva a fotóboxra, ami csak úgy ontotta az elba...ttnál elb...tabb érdekesnél érdekesebb képeket, rajta az önmagukból teljesen kivetkőzött kollégákat. Engem is elkaptak és további negyven percet töltöttem velük hülyébbnél hülyébb képek készítésével. Aztán mivel nem éreztem  hajlandóságot a berugásra és hajnalig partizásra fél egy felé elindultam haza, a buliban történteket emésztve.

Következő héten megtudtam, hogy a tombolán ami még éjfél előtt volt, munkatársam és Melissa is nyert kétszemélyes hétvégét, munkatársam Prágába, a csaj nem tudom hova. Idén öt út volt, tavaly csak egy, viszont az egy hetes volt és Vegasba.

A kaja

A kaja a Bwin partikhoz megszokottan alakult. Nagy tömegben, önkiszolgáló jelleggel álltak az étkek rendelkezésre. Amiből főként ettem az szarvaspörkölt és kacsamell steak volt különféle salátákkal. Emellett láttam tésztaféléket és halakat, meg vegáknak való csodákat. Sajnos azon a részen félhomály uralkodott, nem lehetett igazán jó képeket csinálni az ételekről. Desszertnek különféle torták és csokiszökőkút volt, amiben lehetett mártogatni gyümölcsöket és süteményeket. Az egyik érdekes gyümölcs, amit nem tudtunk beazonosítani Andrással, az a sárga, gömb alakú valami volt, ami a tányér bal oldalán látható.

A múzeum

A parti idejére a múzeum második emeletén lévő kiállítást is kinyitották, így aki beszélgetni, sétálni stb. akart el tudott menni és megnézni az állatokat. Némelyik terem egész ijesztő volt, pár teremben meg túlzásba vitték a gipsz vagy műanyag utánzatok használatát. Viszont nagyon egzotikussá tette a helyszínt és a pókerezést is a sok kitömött döglött állat.

A kiállítási tárgyak közé becsempésztek kettő pókerasztalt is.

Hivatalos képek

Mivel a legtöbb képen emberek szerepelnek, ezért az amúgy sem túl nagy számú kép közül  próbáltam válogatni, amit a hivatalos fényképész készített. Szerintem nem lettek annyira szuper képek, mint amelyek a gibraltári partin készültek. A fotóbox nagyon népszerű volt, megszereztem utólag az összes képet ami ott készült és látszott rajta hogy ki volt teljesen partihangulatban, és ki volt még normális mikor a kép készült.